Büdös-barlang
Európa legerősebb kénhidrogénes moffetája, napi gázhozama 3000 m3. A 14 m hosszú üreg egy régi kénbánya felhagyott tárnája, a gyógykezelésre használt rész 7 m hosszú. Az állandóan gázzal telített, a falfelületét borító élénksárga kénbekérgezés a gáz felső szintjét jelzi.
Buffogó-láp
A Büdös-hegytől északra, aránylag kis területen (1 ha) elhelyezkedő, bükkösökkel körbezárt, jellegzetes ingóláp. Nevét a lápban fortyogó, buffogó gázbuborékokról kapta. Területén az eutrófikus lápokra jellemző növények fordulnak elő, de megtalálhatóak az oligó-mezotróf társulások is.
Apor lányok feredője
A térség legritkább típusú ásványvizeit tartalmazza, nyolc különböző ásványvíz-előfordulást találunk, melyek pH értéke 1,82-4,28 között váltakozik. Az itt található források és medencék Európában egyedülállónak tekinthetőek, mivel a timsón kívül kis mennyiségben szabad kénsavat (vitriol) is tartalmaznak. Az Apor lányok feredőjét 2015-ben újították fel a Székelyföldi Kalákamozgalom keretében, az Ars Topia Alapítvány és Vinca Minor egyesület szervezésében.
Madártemető
A gázzal feltöltött mélyedés egy régi, felszíni kénbánya maradványa. Az üreg alján felgyűlt kénes-széndioxid az alacsonyan szálló madarak, denevérek illetve az arra tévedt rágcsálók és kisemlősök halálát okozza.
Gyógyvizek
A kénes fürdők főleg reumás-, mozgásszervi betegségek, nőgyógyászati problémák kezelésére javasoltak, de jó hatással vannak az ideg-, és érrendszerre, valamint a szívre is.
Bálványosvár
A régészeti ásatások eredményei szerint a vár belső-tornyos, szabálytalan alaprajzú várak csoportjába tartozik, már a X. században állt. 1603-ig az Apor nemzetség lakja, utolsó ura Apor Miklós volt. A 20 m magas öregtorony (donjon) az 1970-es földrengés alkalmával omlott le és kapta a mai csonka formáját.
